Nem tudom miért vagyok a szerelemben, szerencsétlen. Nagyon tudok szeretni, gondoskodni, de sosem éreztem még azt, hogy viszonozzák.
Úgy érzem egy teljes csőd vagyok. Pedig imádom a családom ,a gyerekeim, unokáim és nem utolsósorban a férjem.
Pedig a szívem lelkem kiteszem értük, mégis úgy érzem nem elég,30 év házasság után sem érzem, hogy szeretnek. Mindig becsapottnak, megcsaltnak,és kiszolgáltatottnak érzem magam.
Segítsen valaki, hogy bízzak és higgyek, mert nekem ez nem megy.Közel 60 évesen már jólenne egy kicsit lazítani, de nem engedi a sors.
Férjem beteg, a gyerekeim elfoglaltak.Én meg maradok a ráérős nagymama, aki szeretetre és megértésre vágyik álmában,mert csak álom .
Nagyon nincs időm álmodni,mert aludni nem tudok, mint ez az éjszakai bejegyzés is bizonyítja sok az álmatlan órám és percem,kérlek segítsetek, hogy magamra találjak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése